Az alábbiakban néhány megvalósult mini kutatási példa látható, amelyet az Empirikus társadalomkutatás c. kurzust sikeresen abszolváló hallgatóim végeztek. Minden témánál szerepel egy rövid módszertani kiegészítés is: milyen módszerrel valósítható meg a kutatás, és mik ennek az előnyei, hátrányai, veszélyei.
- Házasságkötéssel kapcsolatos attitűdök, tervek változásának vizsgálata – Kisgyermekkortól fiatal felnőttkorig
Módszer: keresztmetszeti kérdőíves felmérés több korcsoportban (retrospektív), vagy longitudinális panelvizsgálat.
Előny: nagy mintán általánosítható, mérhető változás.
Hátrány: retrospektív torzítás, kohorsz- és életkorhatás összemosódhat.
Veszély: a valódi egyéni változás és a generációs különbség tévesen összekeverhető. - Örökbefogadói attitűd vizsgálat
Módszer: Likert-skálás attitűdkérdőív, kiegészítve mélyinterjúval örökbefogadó szülőkkel.
Előny: kérdőív – reprezentatív, statisztikailag elemezhető; interjú – mélyebb motivációk.
Hátrány: a kvalitatív rész nem általánosítható.
Veszély: szenzitív téma (meddőség, örökbefogadás) – társadalmi kívánatosság torzítja a válaszokat, fokozott anonimitási igény, kutatásetikai jóváhagyás szükséges. - Politikai napirendkutatás Magyarországon (Idő intervallum: 2015.03.23-27.)
Módszer: médiatartalom-elemzés (agenda-setting/napirendkutatás), kvantitatív kódolási séma alapján, kvalitatív kiegészítéssel.
Előny: nem reaktív módszer, nagy szövegmennyiség szisztematikusan feldolgozható.
Hátrány: időigényes kódolás.
Veszély: kódolói szubjektivitás (inter-kódolói megbízhatóság kérdése), az 1 hetes időablak reprezentativitása korlátozott. - Megjelenés, életmód – egészségszociológiai szempontok
Módszer: kérdőíves életmód-felmérés, esetleg kvalitatív interjú testképpel kapcsolatban.
Előny: sok változó egyszerre mérhető.
Hátrány: keresztmetszeti design – okság nem állapítható meg.
Veszély: önbevallási torzítás (súly, táplálkozás), stigmatizáló témafelvetés. - Szülői attitűd a logopédiai ellátással kapcsolatban
Módszer: kérdőíves attitűdvizsgálat szülők körében, interjúval kiegészítve.
Előny: gyorsan sok szülő elérhető intézményeken keresztül.
Hátrány: önszelekciós minta (csak érintett/motivált szülők válaszolnak).
Veszély: védekező válaszadás, ha a szülő kritikának éli meg a kérdéseket. - Gyógypedagógus-hallgatók ismeretei a védőnői munkakörről
Módszer: ismeretfelmérő teszt/kérdőív.
Előny: objektíven mérhető, kvantifikálható tudásszint.
Hátrány: a teszt-itemek validitása és megbízhatósága előzetes kipróbálást igényel.
Veszély: önértékelés és tényleges tudás közti eltérés, tanulási hatás ismételt mérésnél. - Ismeretek az állat-asszisztált terápiákról
Módszer: ismeretfelmérő kérdőív + attitűdskála.
Előny: objektíven mérhető, kvantifikálható tudásszint.
Hátrány: a teszt-itemek validitása előzetes kipróbálást igényel.
Veszély: fogalmi tisztázatlanság – mi számít „állat-asszisztált terápiának” –, ez mérési validitási problémát okoz. - A csúnya beszéd és a szorongás összefüggése
Módszer: korrelációs vizsgálat – validált szorongás-skála (pl. STAI) + önbevallott káromkodási gyakoriság.
Előny: statisztikai összefüggés kimutatható.
Hátrány: korreláció nem jelent okságot.
Veszély: „csúnya beszéd” szubjektív definíciója, konfundáló harmadik változók (pl. családi háttér) félrevezető következtetéshez vezethetnek. - Az egészségtudatosság megnyilvánulása a fiatal korosztály élelmiszerpreferenciájában és fogyasztásában
Módszer: kérdőív vagy táplálkozási napló, esetleg fókuszcsoport.
Előny: mintázatok, összefüggések feltárhatók nagy mintán.
Hátrány: önbevallott fogyasztás pontatlan (memóriatorzítás).
Veszély: a napló vezetése megterhelő → lemorzsolódás. - A középiskolai korosztály ismeretei a drogokról Magyarországon
Módszer: anonim kérdőíves ismeretfelmérés.
Előny: az anonimitás növeli az őszinte válaszadás esélyét érzékeny témánál.
Hátrány: a megfelelési kényszer így is torzíthat.
Veszély: kiskorúak bevonása → szülői beleegyezés és kutatásetikai engedély szükséges, stigmatizáció kockázata. - „Mihez kezdek a diplomámmal?” Gyógypedagógus hallgatók jövő-és pályaképe
Módszer: mixed methods – kérdőív + interjú.
Előny: kvantitatív általánosíthatóság és kvalitatív mélység egyszerre.
Hátrány: a két adatgyűjtési fázis összehangolása időigényes.
Veszély: az eredmények erősen függenek az aktuális munkaerőpiaci helyzettől, gyorsan elavulhatnak. - Újságolvasási szokások
Módszer: kérdőíves médiafogyasztás-vizsgálat.
Előny: gyors, egyszerű lebonyolítás.
Hátrány: az online és a nyomtatott sajtó elkülönítése nehézkes.
Veszély: a médiafogyasztási szokások gyors változása miatt az eredmény hamar elavul. - Sportolási szokások és motivációk
Módszer: kérdőív gyakorisági kérdésekkel + validált motivációs skála (pl. Sport Motivation Scale).
Előny: validált skálák, összehasonlíthatóság más kutatásokkal.
Hátrány: az önbevallott fizikai aktivitás felülbecslése gyakori.
Veszély: társadalmi kívánatosság torzítása. - A bántalmazás hatásai
Módszer: kvalitatív mélyinterjú vagy validált trauma-/tünetskálák, szigorú kutatásetikai protokoll mellett.
Előny: mély, személyes tapasztalatok feltárása.
Hátrány: nehéz mintavétel (bizalom, elérhetőség).
Veszély: komoly – retraumatizáció kockázata, kiemelt titoktartási/anonimitási igény, kutatói pszichológiai felkészültség és szükség esetén szakemberhez irányítás szükséges. - ,,Roma tanulók tanulmányi előmenetele”
Módszer: iskolai dokumentumelemzés (osztályzatok, lemorzsolódás) + kérdőív/interjú kiegészítés.
Előny: objektív intézményi adatok.
Hátrány: az etnikai hovatartozás mérése Magyarországon módszertanilag és jogilag is problémás (nincs hivatalos etnikai adatgyűjtés).
Veszély: sztereotipizálás és stigmatizáció, fokozott kutatásetikai engedélyeztetési igény. - Társadalmi devianciák Magyarországon – Másodelemzés
Módszer: másodelemzés meglévő adatbázisokon (pl. KSH, European Social Survey).
Előny: nincs szükség saját adatgyűjtésre, időhatékony, nagy és reprezentatív adatbázis.
Hátrány: a kutató nem befolyásolhatja az eredeti változókat/kérdésfeltevést.
Veszély: az eredeti adatfelvétel módszertani korlátai öröklődnek az elemzésbe. - Vélemények a külföldi tanulásról, munkavállalásról
Módszer: kérdőíves attitűd-/szándékvizsgálat, interjúval kiegészítve.
Előny: gyorsan, nagy mintán felmérhető.
Hátrány: a szándék és a tényleges viselkedés (kivándorlás) közti eltérés (intention–behavior gap).
Veszély: a gazdasági-társadalmi kontextus gyors változása miatt az eredmény hamar elavul. - A fehérek és cigányok bűnözési jellemzői
Módszer: ebben a formában nem javasolható önálló empirikus adatgyűjtés; legfeljebb kritikai szakirodalmi/dokumentumelemzés arról, hogy a téma miért nem mérhető megbízhatóan.
Miért nehezen kivitelezhető, kutatásmódszertanilag aggályos ez a téma: Magyarországon nincs hivatalos, etnikai bontású bűnügyi statisztika, tehát hiányzik a megbízható alapadatforrás; az „etnikai hovatartozás” és a „bűnözési jellemzők” fogalmai nem operacionalizálhatók egységes, validálható módon – bármilyen önbesorolásos vagy külső (pl. rendőri/bírósági) besorolás módszertanilag megbízhatatlan és torzító.
Kutatásetikai megjegyzés/veszély: a kérdésfeltevés önmagában sztereotípiát erősíthet és stigmatizálhat, függetlenül a választott módszertől – ezért a téma jelenlegi formájában csak szisztematikusan átgondolt formában, pontos konceptualizációs és operacionalizációs keretekkel javasolt. - Kötelező vasárnapi zárva tartás: A Vasárnapi zárva tartás hatásai a vásárlási szokásokra
Módszer: előtte–utána (kvázi-kísérleti) design – kérdőív vagy boltforgalmi adatok a törvény bevezetése előtt/után.
Előny: a jogszabályváltozás mint „természetes kísérlet” közelebb visz az ok-okozati következtetéshez.
Hátrány: nehéz kizárni egyéb, egyidejűleg ható tényezőket.
Veszély: a szabályozást 2016-ban visszavonták, ami csökkenti az eredmények hosszú távú relevanciáját. - A lovassport hatása a gyermekek közérzetése és tanulási motivációjára
Módszer: kvázi-kísérleti összehasonlítás (lovagló vs. nem lovagló gyerekek) vagy korrelációs kérdőív, interjúval szülőkkel/oktatókkal.
Előny: közelebb visz az ok-okozati következtetéshez, mint az egyszerű korreláció.
Hátrány: szelekciós torzítás (aki lovagol, eleve más családi hátterű lehet).
Veszély: kis elemszám, konfundáló változók (anyagi helyzet). - Hallgatók étkezési szokásai
Módszer: kérdőív vagy étkezési napló.
Előny: mintázatok, összefüggések feltárhatók nagy mintán.
Hátrány: önbevallott fogyasztás pontatlan (memóriatorzítás).
Veszély: a napló vezetése megterhelő → lemorzsolódás. - Szülők vélekedése az ideális iskoláról, tanításról
Módszer: kérdőíves attitűdvizsgálat, interjúval kiegészítve.
Előny: kérdőív – általánosítható; interjú – mélyebb indoklás.
Hátrány: az „ideális” fogalma szubjektív, nehezen operacionalizálható.
Veszély: társadalmi kívánatosságnak megfelelő válaszadás. - 18 – 25 évesek facebook használati szokásai
Módszer: online kérdőív, esetleg platform-használati adatok elemzése.
Előny: a célcsoport ott érhető el könnyen, ahol amúgy is aktív.
Hátrány: önszelekciós torzítás (csak az aktív, válaszra hajlandó felhasználók vesznek részt).
Veszély: a platform népszerűségének gyors változása miatt a téma hamar elavul. - Koraszülöttek fejlődési sajátosságai
Módszer: longitudinális fejlődésvizsgálat validált fejlődési tesztekkel/skálákkal, vagy esettanulmány.
Előny: a fejlődési folyamat nyomon követhető.
Hátrány: erőforrás- és időigényes, lemorzsolódás veszélye.
Veszély: fokozott – érzékeny populáció (koraszülött csecsemők/családok), szigorú kutatásetikai és adatvédelmi (egészségügyi adat) követelmények. - Multimédiás eszközök használata a gyermekek körében
Módszer: kérdőív szülők/pedagógusok körében, vagy megfigyelés.
Előny: könnyen elérhető adatforrás.
Hátrány: a szülői beszámoló nem mindig pontos (korlátozott rálátás).
Veszély: társadalmi elvárásnak megfelelő alul- vagy túlbecslés. - Prevenciós tevékenység megítélése és szerhasználat a fiatalok körében
Módszer: anonim kérdőíves felmérés.
Előny: az anonimitás növeli az őszinte válaszadás esélyét érzékeny témánál.
Hátrány: a megfelelési kényszer így is torzíthat.
Veszély: kiskorúak bevonása és a szerhasználat témája → fokozott jogi/kutatásetikai óvatosság, anonimitás kritikus fontosságú. - A koragyermekkori ellátórendszerben résztvevő családok jellemzői
Módszer: intézményi dokumentumelemzés + kérdőív/interjú a családokkal.
Előny: objektív intézményi adatok.
Hátrány: adatvédelmi és intézményi hozzáférési nehézségek.
Veszély: az érintett családok érzékeny helyzete (hátrányos helyzet, fogyatékosság) → fokozott kutatásetikai figyelem szükséges. - Szegregáció az óvodában – esettanulmány
Módszer: kvalitatív esettanulmány – megfigyelés, interjú, dokumentumelemzés egy intézményben.
Előny: mély, kontextusgazdag betekintés.
Hátrány: nem általánosítható, egyetlen esetre vonatkozik.
Veszély: az érintett intézmény/gyerekek azonosíthatósága → kiemelt anonimizálási igény, nehéz intézményi hozzáférés. - A tanárokkal kapcsolatos attitűd vizsgálata középiskolás diákok körében
Módszer: kérdőíves attitűdvizsgálat diákok körében.
Előny: gyorsan, nagy mintán felmérhető.
Hátrány: tanári jelenlétben kitöltve torzulhat (megfelelési nyomás).
Veszély: az anonimitás biztosítása kulcskérdés, kiskorúak esetén szülői/iskolai engedély szükséges. - Középiskolások véleménye az önkéntes munkáról kérdőíves kutatás tükrében
Módszer: kérdőíves attitűdvizsgálat.
Előny: standardizálható, összehasonlítható.
Hátrány: attitűd és tényleges önkéntesség-vállalás közti eltérés.
Veszély: kiskorúak, iskolai engedélyeztetés szükséges. - „Menni vagy maradni?”
Módszer: kérdőíves/interjús vizsgálat migrációs/maradási szándékról.
Előny: gyorsan, nagy mintán felmérhető.
Hátrány: a szándék és a tényleges viselkedés közti eltérés (intention–behavior gap).
Veszély: politikailag-társadalmilag érzékeny téma, torzíthatja a válaszadási hajlandóságot. - Vélemények a hallgatói röghöz kötésről Magyarországon
Módszer: kérdőíves attitűdvizsgálat hallgatók körében.
Előny: aktuális, könnyen elérhető célcsoport.
Hátrány: erősen politikailag terhelt téma.
Veszély: a politikai beállítottság felülírhatja az „objektív” választ, a polarizáció torzító hatása.Politikai vitatéma – kontextus a 32. témához:
A 2012-ben bevezetett hallgatói szerződést (köznyelvben „röghöz kötés”) még abban az évben alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság, a kormány azonban törvényi szintre emelve fenntartotta. A kormányzat az agyelszívás elleni, Európai szinten is kedvező konstrukcióként mutatta be, a kritikusok – köztük az akkori ombudsman is aránytalannak és a szabad munkavállalás uniós elvével ellentétesnek nevezte. A szabályok 2013-ban véglegesültek (kétszeres tanulmányi idő, 20 éven belül), majd később több lépésben enyhültek: szerződés helyett nyilatkozat, a ledolgozandó idő a tanulmányi időre csökkent, bővült a mentességi kör (pl. három gyermek vállalása esetén). A téma azóta is visszatérően felmerül az egészségügyi és más szakmák elvándorlási vitáiban.