Kutatásmódszertan II. (Szakdolgozat II. – Kutatásmódszertani építkezés)

Kutatásmódszertan II. – Gyakorlati alkalmazások (nappali és levelező tagozat)

NEPTUN kódok: NBÁA-3006, LBÁA-3006
Kreditek: 2
Kontakt óra: 30, 18
Képzési szakasz: általános alapozó képzés
Előfeltétel: NBÁA-3010, LBÁA-3010
Meghirdetési periódus: alapesetben 6. félév
Tárgy neve: Kutatásmódszertan II. (Gyakorlati alkalmazások)
Oktató (tantárgyfelelős): Dr. Keszi Roland, egyetemi adjunktus
Tárgy típusa: előadás-szeminárium (váltva)
Kötelezőség: KÖ

1.  A tantárgy missziója és a felmentések

 1.1.  A misszió
A Hallgatók képessé tétele egyéni kutatási design elkészítésére és fejlődésük elősegítése különféle kutatásmódszertani technikák alkalmazásában, problémakereső és problémamegoldó képességük mellett kritikai gondolkodásuk fejlesztése.
Kutatásmódszertan II. a Kutatásmódszertan I-ben megismerteket mélyíti el és fejleszti tovább. Oktatásának kezdő féléve a 2014/15-ös tanév második féléve volt.

Elsődleges célja szakdolgozatok és a Tudományos Diákköri dolgozatok a színvonalának emelése. A tantárgy keretében a nagyelőadásokon és a szemináriumokon elvégzendő, számottevő részben gyakorlatorientált munkát – a Kutatásmódszertan I. tantárgy bázisán – kifejezetten gyógypedagógus Hallgatók számára terveztük meg. Ezzel leendő gyógypedagógusi pályájuknak minden olyan helyzetét is támogatjuk, ahol kutatói jellegű képességekre lesz szükségük (diákcsoporton belüli felmérés készítése, kompakt, elemző írásmű megírása – és így tovább).

 1.2. Felmentések
A tantárgy ebben a konkrét megépítettségében országos szinten unikális. Következésképpen ezen tárgyhoz csak egészen ritka esetben lehet standard kreditátviteli kérelmet engedélyezni. Alóla felmentést doktori fokozattal rendelkező Hallgatók nyerhetnek, vagy olyanok, akik magyar egyetemen legalább két féléven át tanítottak már társadalomtudományi területen kutatásmódszertant.

2. A félév szélesen vett tematikája

2.1 A feladat
Miért? – Mit? – Hol? – Miként? alapkérdések megértése, művelése/gyakorlása és a lehetséges lépések tartalmainak alapos megértése erősen gyakorlat centrikusan, a „learning by doing” módszerével, hogy a Hallgatók elsajátítsák, szemináriumvezető Tanáruk támogatásával kialakítsák magukban az önálló kutatáshoz szükséges módszertani jártasságot.

 2.2 Forma, követelmények

 2.2.1 A szemináriumok rendje
A szemináriumok elsődleges feladata az előadások tartalmainak szeminarizálása, azaz, a Hallgatók gondolkodásának és majdani szakdolgozat, ill. TDK-készítésének szolgálatába állítása. Ezek másodlagos feladata: a szemináriumvezetői tapasztalatok és személyes kutatásmódszertani tudás átadása a Hallgatóknak.

A félév az „1 előadás – 1 szeminárium” módszerrel[1] zajlik: a legfontosabb eddigi ismeretek felelevenítése, bővítése, saját kutatási design készítése. Számonkérés: az órai aktivitást és az egyéni haladást is komolyan vesszük. Az előadások látogatása nem tehető kötelezővé, de a szemináriumoké igen: számon kérhetők az előadások tartalmai; A félév zárulásával: gyakorlati jegy, melyet a szemináriumvezető ad. Szabály: nappalin 2, levelezőn: egyetlen konzultációs alkalom mulasztható (további és ezzel kapcsolatos rész szabályokat szemináriumvezetővel egyeztik a hallgatók).

2.2.2 A gyakorlati jegy összetevői

Gyakorlati jegyet szerezhet, aki:
aktívan részt vesz a szemináriumon az évközi feladatokat határidőre elvégzi
max. 2 alkalommal hiányzik a szemináriumi alkalmakról (ez a szám a levelezőn=1).

Értékelési szempontok:
2 évközi ZH megírása (30%) – levelezőn 1
kutatási terv követelményeknek megfelelő elkészítése (50%)
a többiek kutatási terveinek támogató, de kritikus opponálása (20%)

A kutatási terv a félév fő produktuma, egy egyéni, de a csoporttársak támogatásával elkészített kutatási terv

Formai követelmények:

előlap (Név, évfolyam, szak, félév, kurzus címe, dolgozat tartalmának megjelölése)
3 oldal (esetleges mellékletek és forrásjegyzék nélkül), 12-es betűméret, Times New Roman, 1,5-es sortáv
számozott címek (1. Bevezetés) és alcímek (1.1. Problémafelvetés)
Wordben automatikusan generált tartalomjegyzék (címsor technikájával)
legalább 5 szakirodalom feldolgozása, melyekből legalább 1 idegen nyelvű
szakirodalmi útmutatónak megfelelő hivatkozások és forrásjegyzék.

Tartalmi követelmények:

Témamegjelölés
Kutatási kérdés
Kutatási cél
Problémafelvetés, előzmények (+miben újszerű a kutatás)
Kutatási módszer (a populációra reflektálva)
(Hipotézis – ha van)
A kutatás résztvevői és helyszínei, költségei (ráfordítandó idő, közlekedési költség és gépelési költség pl., ha van)
Ütemezés (a kereteket egy BA szakdolgozat megírásához rendelkezésre álló idő és energia mérlegelésével ajánlott meghatározni – 3 félév)
Kutatásetikai megfontolások
Szakirodalmi lista/forrásjegyzék

Kiegészítő eszköztár

Központi ELTE Moodle-felület melyet ELTE NEPTUN azonosítóval rendelkező, a tárgyra beiratkozott hallgatók tekinthetnek meg:

Tartalmai:
Az előadások diasorai
Kötelező és ajánlott irodalmak

 A szemeszter által átfogott tématerületek:

i) Átfogó tudománymodellek a gyógypedagógia-tudományban – Győri Miklós

Elsődleges didaktikai cél: a Hallgatók tudományfogalmának kialakítása

Kötelező irodalom:
Szokolszky Ágnes 2004. Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris kiadó. A tudományos megismerés. 21-73 és 75-118, különösen: 75-96.

ii) A kutatási folyamat szerkezete és lépései; Könczei György

Elsődleges didaktikai cél: a kutatási terv (=research design) tartalmának és szerepének megértése
Mi történik, ha nem tartunk be alapvető szabályokat?
A téma lehatárolása, időben, térben, tematikusan
A megkerülhetetlen kvartett: Probléma – kutatási kérdés – (hipotézis) – módszer
Előbb olvasunk, aztán írunk, avagy a szakirodalom és a vonatkozó elméletek feltérképezése és saját magunk elhelyezése a térképen.
A kutatási tevékenység kutatásetikai aspektusai
Példa a kvalitatív kutatásra: az interjú fajtái

Kötelező irodalom:
Babbie, Earl 2003. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi kiadó, Budapest, 104-135.

iii) Kvantitatív megoldások gyakorlása – Jakab Zoltán: ANOVA

Elsődleges didaktikai cél: egyes hasznos kvantitatív metodikai fogások elsajátítása
Adatelemzés: a varianciaanalízis és a többszörös regresszió alapfogalmai
A kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok határán: kérdőívek készítése és tartalomelemzés

Kötelező irodalom:

Vargha András 2007. Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és
biológiai alkalmazásokkal
. Budapest, Pólya Kiadó. A 13. fejezet 345-368, 14. fejezet 371-380, és 16. fejezet 402-422
Szokolszky Ágnes 2004. Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris kiadó. Az 5.3., és az 5.4 alfejezetek: 321-380; 6.4: 478-491

iv) Kvantitatív megoldások gyakorlása – Jakab Zoltán: Kérdőívek és tartalomelemzés

v) Hogyan készítünk szakdolgozatot? – Vargáné Molnár Márta

Elsődleges didaktikai cél: a szakdolgozat-írás mesterfogásainak tudatosítása
A szakdolgozat lehetséges stílusai
A szakdolgozati útmutató főbb tartalmai
Kötelező irodalom:
A szakdolgozati útmutató:
http://www.barczi.elte.hu/content/szakdolgozat-keszitesi-utmutato.t.60

vI) Kvantitatív keretezés – Vargáné Molnár Márta

vii) Kutatásmódszertan a  21. században, Összefoglalás – Keszi Roland

 

3. A szemináriumokon végzett munka értékelése

A félév gyakorlati jeggyel zárul. Mivel központi zárthelyit nem írnak, a Hallgatók munkájának mérése és a gyakorlati jegy megadása a szemináriumi keretben zajlik.

A szemináriumokon végzett hallgatói munka értékelésének lehetséges módjai (példák)

i) az órai hallgatói aktív jelenlét értékelése
ii) egy-egy, az éppen elhangzott előadáshoz, vagy az adott heti központilag megadott szakirodalomhoz kapcsolódó kérdésről, az óra elején megírandó írásbeli (zárthelyi) dolgozat – a félév során ebből nappalin kettőt, levelezőn egyet kötelező megíratni.
iii) kiselőadás, és ahhoz korreferátum megtartása
iv) egy-egy konkrét előadás-témáról a szeminárium keretei között megrendezett hallgatói kerekasztal-vitában való részvétel
v) saját egyéni kutatási projekt-terv – kutatási design – elkészítése, bemutatása és órai vitában „megvédése” (vagy ugyanez csoportosan készített kutatási design esetén)
vi) házi feladat elkészítése, a tanár által megadott határidőre történő benyújtása, bemutatása
vii) a szemináriumvezető által szabadon megválasztott – az előadók megadta szakirodalmon túli – további szakirodalmak feldolgozása – ennek nincsen felső oldalszám-határa; a tantárgy missziójára tekintettel egyéni  szemináriumvezetői döntés függvénye

 Ajánlott irodalom

Babbie, Earl 2003. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi kiadó, Budapest.
Eco, U. 1992. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Gondolat
ELTE BGGYK 2008. A gyógypedagógusok etikai kódexe. Budapest, ELTE BGGYK. Kézirat. Falus, I. (szerk.) 2004. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, Műszaki könyvkiadó
Kiss Paszkál et. al. 2006. Kutatásmódszertan: szociálpszichológia. Budapest, k. n.
Szokolszky Ágnes 2004. Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris kiadó
Vargha András 2007: Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és
biológiai alkalmazásokkal
. Pólya Kiadó, Budapest, 15-24; 29-78; 85-103; 112-113; 153-186; 229-241; 281-305